Ájurvédikus jógaterpápia tájékoztató
- Az ájurvédikus jógaterapeuta és a kezelt személy egyaránt tudomásul veszik és elfogadják, hogy a jógaterápia egy komplementer terápiás módszer, mely a jóga és Ájurvéda elemeinek ötvözete.
- Az ájurvédikus jógaterapeuta felhívja a kezelt személy figyelmét arra, hogy az általa végzett kezelés az orvosi diagnózist és az orvosi kezelést nem helyettesíti, csupán kiegészíti, támogatja azt. A kezelt személy a fenti figyelemfelhívást tudomásul veszi és elfogadja.
- A kezelt személy számára előírt gyógyszerelés megváltoztatására a kezelő orvos jogosult, az ájurvédikus jógaterapeuta pusztán az erre vonatkozó véleményét jelezheti a kezelőorvos felé, de végső soron az orvos dönt a gyógyszerelés esetleges módosításáról.
- Kezelt személy elfogadja, hogy az állapota javulásához szükséges a terapeuta javaslatait betartani, a különböző előírt gyakorlatokat a megbeszéltek szerint rendszeresen végezni.
- A jógagyakorlatokat a kezelt személy saját felelősségére, a jógaterapeutával folyamatos konzultációban végzi.
- A kezelt személy tudomásul veszi, hogy a jógaterápia nem egyenlő a gyógytornával. Komoly mozgásszervi panaszok esetén mindenképpen orvos és gyógytornász felkeresése javasolt.
- Az ájurvédikus jógaterapeuta titoktartást vállal a kezelt személy mindenféle adataival, problémájával, betegségeivel kapcsolatosan (további adatkezelésről itt tájékozódhat)
- A kezelt személy tájékoztatja a terapeutát betegségeiről és esetleges gyógyszerezéséről. Eltitkolt betegségek és gyógyszerezés esetén a terapeuta felelősségre nem vonható.
2. Milyen eszközökkel dolgozhatunk jógaterápia során, hogyan kell elképzelni egy ilyen jógaterápiát?
Először is egy állapotfelméréssel kezdjük el a közös munkát, ahol meghatározzuk a vendég dósháját, megvizsgáljuk az esetleges kibillenéseit, számba vesszük problémait, betegségeit, elérendő céljait. Ennek megfelelően javaslatokat teszek (a fokozatoság elvét figyelembe véve) az életmód (vihara) kisebb nagyobb átalakításaira. Új, egyénre szabott, egyszerű, de roppant hasznos rutin tevékenységek bevezetését fogom javasolni (dinacharya, ratricharya), kicsit átbeszéljük az étkezés (ahara) kérdéskörét is, hiszen az ételünk lehet a gyógyítónak is (én hiszek a természet erejében, hiszem hogy a jól megválasztott ételek segítik beindítani a test öngyógyító funkcióit), de a legnagyobb ellenségünké, a problémáink elmélyítőjévé is válhat a rosszul megválasztott étel. Egy – egy akut vagy akár krónikussá vált probléma esetén is van hasznos, egyszerűen bevethető házi praktika a tarsolyomban. Ezek az Ájurvéda terápiás eszközei voltak, de természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a jóga terápiás eszközeit sem, melyek egyrészt sukshma kriyák, azaz „finom testi „gyakorlatok (mantrák, mudrák, bandhák, pranayama, relaxáció és a meditáció), másrészt stool kriyák , azaz a „durva testi” gyakorlatok: az ászanák és a shat karmák (dhauti, basti, kapalabhati, nauli, neti és a tratak).
Miután felmértük a jelen helyzetet, meghatároztuk a célt, elkezdődik a közös munka. Az, hogy a közös munka milyen formában, milyen rendszerességgel, milyen szintű kapcsolattartással zajlik, már az egyén igényei határozzák meg. Mivel ez a terápia elsősorban életmódformáló terápia – mely az egyén alkatához, adottságaihoz, jelenlegi testi lelki állapotához, kibillenéséhez, de még az adott évszak adottságaihoz is igazodik- nem kínál gyors minden erőfeszítés nélküli gyógyulást. Itt nincs csodapirula, amit bekapva korábbi megbetegítő életmódunkat folytatva vígan élhetünk tovább, itt szükség van az idő és az energia befektetésére mind a kettőnk részéről. A terápia során szükség lesz Rád is, hisz nem én gyógyítalak meg, hanem Te saját magadat, én pusztán az utat mutatom, fogom a kezedet és ha megbotlasz az utadon, ott leszek és felsegítelek.