Mi a jóga és mi a jógaterápia?
A jóga nem más, mint egy spirituális út, amelyen végighaladva nem csak a testünket eddzük és alakítjuk át fokozatosan egyre erősebbé, hajlékonyabbá és egészségesebbé, hanem az elménken is dolgozunk, valódi (test)tudatosságra tehetünk szert és végső soron elérhetjük a jóga végső célját: valódi énünk megismerését. Tehát lényegét tekintve a jóga egyesülést jelent, a test, a lélek és az elme egyesülését, a világi és az isteni egyesülését. A jóga valójában egy olyan rendszer, ami a tudatosságunkat növeli és a betegségeket csökkenti. Pont azért tudott az elmúlt évtizedek során elterjedni a nyugati világban, mert pusztán csak az ászanák gyakorlásával formásabbá, egészségesebbé vált a testünk és relaxáltabbá, nyugodtabbá az elménk. De, mint mindent, ezt is külsőségekkel aggatta tele a nyugati gyakorlat és szimpla testedzéssé, olykor akrobatikus magamutogatássá degradálta, anélkül, hogy a legtöbb esetben a jógagyakorlókat megtanította volna a valódi testtudatosságra, ami igazából megkülönbözteti a jógát az összes többi edzésformától.
Pattanjali annak idején így fogalmazta meg a jóga célját:
JOGAS CHITTA VRITTI NIRODHA!
Azaz: a jóga az elmeközeg megakadályozása abban, hogy különböző formákat öltsön. Vagyis a jóga nem más, mint az elmefolyamatok elcsendesítése, lelassítása. Vagyis nem magát a tudatot kell megfékezni, hanem annak mozgását.
Sri K. Pattabhi Jois:
„ A jóga tehát nem más, mint az elme megszilárdítása az Önvalóban.”
Mint ahogy számtalan út vezet fel a hegytetőre, így a jógának is számtalan irányzata van, melyek ugyanazt a fentebb megfogalmazott végső cél eléréséhez kívánják a jógázót elvezetni. Mindenki kiválaszthatja a saját egyéniségének, temperamentumának, vagy ajurvédikusabban szólva, doshájának megfelelő irányzatot.
A jóga és a jógaterápia esetében a különbség éppen a fókuszon van.
A jógaterápia célja: az egészség, az egyensúly helyreállítása. Vikrutiból (a jelenlegi kibillent állapotunk, esetleg betegségünk állapota) eljutni a prakritibe (a születéskori alkat, a számunkra harmonikus állapot).
A jógaterápiáról tehát elmondható, hogy minden esetben egy olyan személyre szabott terápia, amely figyelembe veszi az egyén alkatát, korát, általános fizikai állapotát, az aktuális kibillenéseit (vikruti) a három dósha tükrében. A terápia során mindig tűzünk ki rövid és hosszabb távú céljokat is. Itt szemben a csoportos jógaórákkal szoros a kapcsolat az oktató és a tanítvány között, folyamatos a visszacsatolás az előre megbeszélt személyes célok elérése érdekében.
Azt is mondhatjuk, hogy a jógaterápia nem más, mint a jóga és az Ájurvéda ötvözése.
2. Milyen eszközökkel dolgozhatunk jógaterápia során, hogyan kell elképzelni egy ilyen jógaterápiát?
Először is egy állapotfelméréssel kezdjük el a közös munkát, ahol meghatározzuk a vendég dósháját, megvizsgáljuk az esetleges kibillenéseit, számba vesszük problémait, betegségeit, elérendő céljait. Ennek megfelelően javaslatokat teszek (a fokozatoság elvét figyelembe véve) az életmód (vihara) kisebb nagyobb átalakításaira. Új, egyénre szabott, egyszerű, de roppant hasznos rutin tevékenységek bevezetését fogom javasolni (dinacharya, ratricharya), kicsit átbeszéljük az étkezés (ahara) kérdéskörét is, hiszen az ételünk lehet a gyógyítónk is (én hiszek a természet erejében, hiszem hogy a jól megválasztott ételek segítik beindítani a test öngyógyító funkcióit), de a legnagyobb ellenségünké, a problémáink elmélyítőjévé is válhat a rosszul megválasztott étel. Egy – egy akut vagy akár krónikussá vált probléma esetén is van hasznos, egyszerűen bevethető házi praktika a tarsolyomban. Ezek az Ájurvéda terápiás eszközei voltak, de természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a jóga terápiás eszközeit sem, melyek egyrészt sukshma kriyák, azaz „finom testi „gyakorlatok (mantrák, mudrák, bandhák, pranayama, relaxáció és a meditáció), másrészt stool kriyák , azaz a „durva testi” gyakorlatok: az ászanák és a shat karmák (dhauti, basti, kapalabhati, nauli, neti és a tratak).
Miután felmértük a jelen helyzetet, meghatároztuk a célt, elkezdődik a közös munka. Az, hogy a közös munka milyen formában, milyen rendszerességgel, milyen szintű kapcsolattartással zajlik, már az egyén igényei határozzák meg. Mivel ez a terápia elsősorban életmódformáló terápia – mely az egyén alkatához, adottságaihoz, jelenlegi testi lelki állapotához, kibillenéséhez, de még az adott évszak adottságaihoz is igazodik- nem kínál gyors minden erőfeszítés nélküli gyógyulást. Itt nincs csodapirula, amit bekapva korábbi megbetegítő életmódunkat folytatva vígan élhetünk tovább, itt szükség van az idő és az energia befektetésére mind a kettőnk részéről. A terápia során szükség lesz Rád is, hisz nem én gyógyítalak meg, hanem Te saját magadat, én pusztán az utat mutatom, fogom a kezedet és ha megbotlasz az utadon, ott leszek és felsegítelek.