Az Áyurvéda egy természetes módszereken alapuló gyógyászati rendszer, melynek gyökerei az ősi Indiáig nyúlnak vissza.

Az Ayurvéda két különálló szanszkrit szó összetételéből áll. Áju(sz) szó jelentése élet, élethossz, míg a Véda tudást, tudományt; az ősi bölcsek által feltárt, „kinyilatkoztatott” tudást jelenti.

„Az ájurvéda az élet, illetve a hosszú élet teljességének átfogó tudománya, melyet az ősi bölcsek tártak fel és hagyományoztak ránk.”

„Az ájurvéda a jó, a rossz, a boldog és a boldogtalan élettel foglalkozik, annak támogatóival, akadályozóival, mértékével és természetével.”

Csaraka-szanhitá, Szútraszthána, 1.41.

Mi az élet (ájusz)?

„A test, az érzékszervek, az elme és az Önvaló összekapcsolódását nevezik életnek.”

Csaraka-szanhitá, Szútraszthána, 1.42.

Az ayurvéda tudománya felismerte, hogy az ember több pusztán a fizikai testénél, sokkal inkább egy többdimenziós lény és mint ilyet holisztikus egészként szemléli és kezeli. Azaz, nem pusztán a fizikai tüneteket veszi figyelembe a megfelelő terápia meghatározása során, hanem az egyén mentális és lelki állapotát is. Fő céljának elsősorban az egészség megőrzését (preventív szemlélet) tekinti, megfelelő életviteli, táplálkozási ajánlásokkal, azonban, ha a nem megfelelő életmód következtében megtörtént a szervezet egyensúlyának kibillenése, megjelentek a figyelmeztető tünetek majd ezek figyelmen kívül hagyását követően a betegség is, akkor a homeosztázis helyreállítása, a szervezet öngyógyító mechanizmusainak beindítása válik az elsődleges céljává. Mindezt a gyökérokok feltárását követően személyre szabottan kialakított terápia által igyekszik elérni.  Az Ájurvéda rendszere szerint, minden ember egyedi, sajátos fiziológiával, testi, lelki és mentális adottságokkal rendelkezik, ezért kizárt, hogy ugyan azt a terápia sikeresen alkalmazható lehet eltérő személyek esetén, még ha tüneteik, problémáik azonosak is lennének.