A magyar konyha napi szinten használja a fokhagymát és a hagymát a főzés során. Nem csak sajátos zamatot ad az ételnek, de ráadásul számtalan jótékony hatása is van az egészségünk nézve. Gátolja a baktériumok szaporodását (antibakteriális), csökkenti a koleszterintet és a vérnyomást, jótékony hatással van a szív és érrendszerre, antioxidáns így használják sejtkárosodás és rákos betegségek megelőzésére is a nyugati világban.
Ha ilyen sok előnyös tulajdonsága van a fokhagymának akkor az ajurvéda miért nem támogatja mégsem a fogyasztását?
Nos az ajurvéda is ismeri és elismeri a fokhagyma jótékony hatását. Sőt! Azonban a védikus kultúrában nem nagyon szeretik a mindennapi étkezés során alkalmazni. A fokhagymát tehát nem élelmiszernek, hanem gyógynövénynek, orvosságnak tekinti és a terápiás használatát preferálja.
A szanszkrit neve lefordítva „az egyetlen íz hiánya”, ami azt jelenti, hogy a 6 alap ízből 5 ízt tartalmaz, ami gyógyászati szempontból rendkívül erős gyógynövénnyé teszi.
Nézzük meg kissé alaposabban ajurvédikus szempontok alapján a fokhagymát:
Energetikai szempontból nézve a fokhagyma hevítő minőségű és mint ilyen a Pittát fokozhatja, ami testi szinten refluxot, fekélyeket, a belek gyulladásos folyamatait, gyomorégést, kiütéseket okozhat. Így Pitta esetén terápiás alkalmazását az ajurvéda csak komoly körültekintéssel, terapeuta közreműködése mellet javasolja.
Váta és Kapha esetén ilyen jellegű megkötés nincsen. Mivel ellentétes minőségű így a hideg jegyeket magukon viselő Vaták és Kaphák számára bizonyos betegségek terápiájában kitűnő választás lehet a fokhagyma.
Az ajurvéda szerint a fokhagyma minden szövetre hatással van, továbbá hat az emésztő szervrendszere, légzőszervrendszerre, az idegrendszerre, az idegrendszerre és a reproduktív szervekre is.
Hatását tekintve: erős vértisztító (a vért és a nyirokrendszert a felgyülemlett ama-tól szépen megtisztítja), fertőtlenítő, baktériumölő, féreghajtó, antibakteriális, nyákoldó, szélhajtó, afrodiziákum, fiatalító (kitűnő rászanaja szere a Vata alkatnak)
Az ajurvéda a következő problémák esetén javasolja terápiás használatát: megfázás, hurutos köhögés, asztma, magas vérnyomás, erős szívdobogás, magas koleszterin szint, érelmeszesedés, aranyér, reuma, impotencia
Nem javasolja azonban: fokozott Pitta esetén (pl. savasodás, reflux, gyulladások). Hevítő tulajdonsága végett a vér számára ártalmas lehet, fokozhatja a vérzéseket. (ezt kicsit átgondolva: gátolja a vérrögképződést, ami az egyik fő oka a súlyos esetek kialakulásának a most oly népszerű vírus esetén)
Milyen módon alkalmazható terápiás célokra: gyógyszeres olaj, kipréselt leve, por illetve főzet formájában
Minőségét tekintve: Tamasztikus és mint ilyen szellemi tompultságot, nehézkességet okoz.
Összegezve: az elmére és az érzelmekre gyakorolt negatív hatása miatt nem javasolja a napi szintű fogyasztását élelmiszerként a spirituális útra lépett egyén számára az ajurvéda.
Mivel helyettesíthető? Asafoedita (Hing)
Kukkantsuk rá a fokhagymára kicsit a TCM (tradicionális kínai orvoslás) szemszögéből is:
A fokhagymát a TCM a fém elemhez sorolja és mint ilyen a Tüdőre ható gyógynövénynek tekinti. Energetikailag itt is hevítő hatásúnak minősül, azaz meleget ad, energiát mozgat a szervezetben, elűzi a hideget, elősegíti a vérkeringést és az izzadást. Csípős íze lévén a Csí-t szétszórja, feloldja a vér pangásokat, szétoszlatja a gyomorban lévő torlódásokat, a pangó ételt, lassítja a besűrűsödéseket, a tüdő blokádjait szintén feloszlatja, oldja a nyákot, nyálkát, slejmet (azaz a lerakódásokat).
Mint melegítő hatású szer a hideg és nyálkás állapotok kitűnő gyógy-szere.
Azonban kiváló képességei ellenére a keleti felfogás úgy tartja, hogy a fokhagyma szélsőséges érzelmi igényeket gerjeszt (düh, harag, agresszivitás, türelmetlenség, túlzott szexuális vágy), ezért a keleti vallások nem ajánlják élelemként történő fogyasztását azok számára, akik a mentális és szellemi tökéletesedés útjára léptek.